Szabad Föld: Kecskemét környékén összefogtak a termelők
A gabonás kiskunok szárítóra és tisztítóra gyűjtenek
2002. március 1.
Borzák Tíbor
Kecskemét környékén kenyérgabona, kukorica, árpa mellett napraforgót és repcét is termesztenek. A földrajzi adottságokkal, a gazdálkodók szorgalmával nincs baj, viszont a termény tárolása, illetve értékesítése gondot okoz.
Hegedűs Zsolt és Fenyvesi Jenô szerint
nem ideális a terményt fólia alatt tárolni
A hírös város környékén termelt gabonából a kereskedők belföldi és külföldi értékesítésre egyaránt szívesen vásárolnak. Többnyire alacsony árat szabnak, a gazdák pedig gyarapodás helyett szegényednek. A termékek feldolgozása – a tisztítás, a szárítás, az osztályozás és a raktározás – csak szűk körben megoldott, a többség közvetlenül a kombájntól kényszerül eladni gabonáját, megint csak áron alul.
– Nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy a haszon azoké lesz, akik a legkevésbé veszik ki részüket a termelés kockázataiból – vélekedik Fenyvesi Jenő, aki a környék gazdáinak kezdeményezésére tette meg az első lépéseket egy érdekközösség megteremtésére. Egyéves előkészítő munka után tavalyelőtt 96 gazdálkodó megalakította a Kiskun Ceregold Értékesítő, Beszerző, Raktározó és Feldolgozó Szövetkezetet.
Eleinte sokan kételkedtek a sikerben. Nem is mindenki lelkesedett a
szövetkezetért. Sokan azt hitték, megint visszajönnek a téeszidők, de aztán
belátták, másról van szó. Ma már mindenki bízik az összefogás jövőjében. Nagyobb
tömegben ugyanis könnyebb eladni az árut, mint külön-külön, néhány mázsánként. A
sorstársak rendszeresen találkoznak. Kedden esténként szakmai előadásokat
hallgatnak, megvitatják az aktuális teendőket és kicserélik az információkat.
A Ceregold tagsága mintegy nyolcezer hektáron gazdálkodik. A megtermelt
gabonából legalább huszonötezer tonnát a szövetkezeten keresztül értékesítenek.
Nagyjából ilyen mértékű a tárolókapacitás-hiány. Tavaly nyolcvannégymillió
forint értékű gabonát és olajtartalmú terméket juttattak célba. Az idén
száznyolcvanmilliós árbevételre számítanak.
– Harmincezer tonnás gabonatárolót építenénk tisztítóval, szárítóval és laboratóriummal – beszél terveikről Fenyvesi Jenő, aki a szövetkezet igazgatóságának elnöki posztját is betölti. – A beruházás összköltsége kilencszázkilencvenhatmillió forint. Ennyi pénze azonban nincs a szövetkezetnek. A tagok sem képesek hozzájárulni az építkezéshez, hiszen örülnek, ha saját gazdaságukat apránként fejleszthetik. A Ceregold tavaly hétmillió forint vissza nem térítendő agrártámogatást kapott, amit forgó eszközök vásárlására fordíthatunk. A százmilliót meghaladó éves árbevétel után a tagoktól öt százalékot igényelhetünk, reményeink szerint az idén ez meg is lesz. De a nagy álmok valóra váltásához többre van szükség. Pályázhatnánk is, ám ehhez önerő felmutatása is kell. Az elnökség keresi a megoldást, komoly tárgyalásokat folytatnak egy pénzintézettel.
– A szaktárcától legfeljebb negyvenmillió forint állami támogatást kérhettünk volna, de ennyi pénzzel hozzá sem tudnánk kezdeni a tároló építéséhez – mondja Fenyvesi Jenő. – Tavaly megfogalmaztuk ebbéli aggályainkat és levélben elküldtük a minisztériumnak. Nem állítom, hogy ennek hatására, de kedvező fordulat következett be. Meghirdették például az agrárlogisztikai pályázatot, ahol négyszázmillió forint volt a felső határ. Természetesen beadtuk a dokumentációnkat, de elutasítottak bennünket. Ezen nem is csodálkoztunk, hiszen még telephelyünk sem volt, és nem rendelkeztünk az előírt vízi és vasúti szállítási feltételekkel sem. Nem adtuk fel, most újra pályázunk.
A Ceregold első embere úgy véli: a piacképes, jövedelmező mezőgazdasági tevékenységek támogatását úgy kell kialakítani, hogy azok hosszú távon is érvényesülhessenek az egyre élesedő versenyben.
Fenyvesi Jenő kíséretében ellátogatunk a kecskeméti Hegedűs famíliához, akik az elsők között csatlakoztak a szövetkezethez. Kétszáznyolcvan hektáron gazdálkodnak. Tavaly kétszáz tonna extra minőségű búzát és ugyanennyi kukoricát termeltek. Szarvasmarhát és tojótyúkot is tartanak, úgyhogy van bőven munkájuk.
Az udvaron fóliasátrak magasodnak. Ezekben tárolják a még értékesítésre
váró gabonát és kukoricát. Hegedűs Zsolt körbevezet bennünket, majd megjegyzi:
– Nem a legjobbak a körülmények, de nem futja terménytároló építésére. A gabona
egy részét közvetlenül aratás után értékesítettem, bizonyos mennyiséget pedig a
ceglédi közraktárba szállítottam. Ez utóbbi igen költséges mulatság, ráadásul
messzire van tőlünk.
Hegedűsék azok közé tartoznak, akik nagyon várják, hogy felépüljön a Ceregold kecskeméti gabonatárolója. Kényelmesebb lesz az életük, hiszen nem kell azon törni a fejüket, miként oldják meg a tisztítást és a szárítást. Nem beszélve arról, hogy az értékesítéssel sem lesznek gondjaik. És eltűnhetnek majd portájukról a fóliasátrak.
[2002.03.01. Szabad Föld: Hazai élet / Belföldi események]
|
|
|
